Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

kezdeményezésére a kis pörge Kalap jön divatba. A pörge kalapot szalag vette körül, mely a legényeknél hátul lecsüngö'tt. Ennek karimája majdnem hozzátapad a fejet boritó részhez, akárcsak a kun süvegnél. Ez a kis pörge kalap hamarosan leszáll a néphez." 387. A pörge kalap divatja korábbi, mint Györffy István vélte /1. 386. jegyzet/, mert már egy 1836-ból való soproni kalaposcégérben szerepel a modellje. A cégér képét közlik: Csipkés K.

: 1939. 248.; Domonkos Q.

: 196l/b 30. és 1962. 145. 388. Csepregen az 1890-es években még viseltek a kapuvárihoz hasonlóan kis méretű kalapot /Horváth Anna 1890-ben született tanitónő közlése/. 389. Kiss «I

.: 1833.; P^,: 1840., SoprML 1780-tól. és más helyek. 390. Burgenlandban is jellegzetes a kis, fekete "Lammfellmütze" /Maver, H.

: 1938./. Unterwartban viszont nem viselik /Gaál. K.

: 1962. 72./. 391. F..,: 1840 . 51. 392. Kiss J.

: 1833. 40. 393. Ha.iós E.

: 1941. 178. 394. Györffy I.

: 1956. 59. szerint a matyó az esküvőn "ugyancsak maga elé tűzi a gatyakorcba a rojtos selyemkendőt." 395. Gyorffy~I.

: 1956. 53-54.: ugy tűnik, hogy a "surc a szürnadrág és a felső gatya kiveszése után ... a fehér gatya kimélésére jött divatba és maradt meg mind a mai napig." ... "A surc eredetileg arra szolgált, hogy dologban védje a ruha elejét az elpiszkolódástól. A régi viseletképeken azonban nem találkozunk vele. Régente a férfinép zsiros, szennyes felső gatyát viselt munkaidőben, ezzel kímélte az alatt levő fehéret. ... A szenynyes, zsiros gatya helyett a summás nép a háború idején kékre festett gatyát húzott, amelyen a piszok nem látszott meg olyan szembetűnően, mint a fehéren. Később kékre vagy feketére festett kötényt kötöttek maguk elé.