Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

is szokás volt egyszerre két vállkendőt viselni /Fél B

: 1942. 104./. Hasonlóképpen Burgenlandban Allhau-Buchschacben és Kitzladen vidékén: /felül szinesvirágu fekete selyem vállkendőjük volt a nőknek ünnepen/ "Unter den schwarzen Tüchern trug man ein zartes, weisses Tuch, aus Batist oder feinen Chiffon, mit einen Tülloder Häkelspitze am Rand. ... Wenn die Mädchen abends zum Tanz gingen, trugen sie die weissen Schultertücher unverdeckt ... bei Tag aber legten sie über die weissen die geblümten schwarzen." /Harter. H.

: 1959. 44./ 360. FJJ.: 1840. 49. 361. KRM: 1801. 362. KRM: 1812. 363. Drinóczy £y

.: 1830-1847. 37. 364. Kresz iL.

: 1956/b 79. 365. Jj.,: 1840. 50.: "A pendel, vagy hosszú ing fölé egy kurta kis ing öltetik." Nem világos, hogy itt a pendelynek nevezett ruhadarab azonos-e a hosszuinggel, vagy pedig arra utal a szöveg, hogy vagylagosan két különböző ruhadarabot viselhettek. Később ugyanis - mint hazánkban több helyen - a hosszuinget is "püntŐ"-nek nevezték Kapuvárott, a felsőrészes pendely funkciója mellett nevét is átörökitve erre a ruhadarabra. A helyi hagyomány szerint felsőrészes pendely biztosan volt a XII. sz. közepén. /De annak az elődje valaha szintén hosszuing lehetett./ 366. A Rábaközben és Veszprém megyében elterjedt, kikerekített szabású pruszlikrésszel ellátott pendelyhez hasonló volt Burgenlandban is /Harter. H.

: 1958. 169. A cikk svéd párhuzamokra is utal./. - A Mezőségen is viseltek "lajbis pendelyt" /Tőkés B.

: 1935. 73./. - A derék fölött csak széles szalaggal toldott martosi pendelyről ezt állapítja meg Fél E.

: 1942. 96.: "Eddigi ismereteink alapján ... a martosi és martosvidéki pendel középeurópai viseletelgondolásba tartozó peremvidéki, átme-