Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

Az 1820-as években már bérelhettek a hercegi földekbői is, eléggé előnyös feltételek mellett. A XIX. sz. végén^ és a két világháború között előnytelenek voltak a kisbérletek /az 1930-as években az Eszterházy-uradalom Kapuvárott 7-8 q búzát kért holdanként/.

34 Az 1930-as években a határ 77 Jt-a /12.405 hold a 17.209 holdból/ a "hercegségé". Megyei viszonylatban Kapuvárott volt a legkiterjedtebb a nagybirtok.

35 A kb. 6000 főnyi parasztságnak 4-5000 hold jutott. A parasztbirtokok folyton aprózódtak, hiszen a tárgyalt korszak végéig családonként 6-8 gyerek szokott lenni. b/ Haj

dujogok A Nádasdyaktól kapott mezővárosi jogok /hajduszolgálatok fejében kapták/ erősen kihatottak Kapuvár és Garta fejlődésére a későbbi évszázadokban is. A jobbágyokénál szabadabb jogállás ellensúlyozta a telkek szűk voltát, ezért is ragaszkodott a nép hajdujogaihoz annyira szívósan. Ide tartozik elsősorban a robotmentesség, amit a vár őrzése fejében nyertek. Az Eszterházyak azonban már 1685-ben előírtak 8 nap robotot hajdúiknak; majd a XVIII. sz. közepén úrbéri pört indítottak Kapuvár ellen, arra hivatkozva, hogy a háborús idők elmultával és a vár megszüntetése után katonai szolgálatokra nincs szükség, tehát mezőgazdasági munkavégzéssel kell szolgálniuk. A község sok panasza és kérvényezése ellenére az 1767-es urbárium háztartásonként évi 18 nap robotot írt elő Kapuvárnak, amennyit a házas zsellérektől szoktak követelni. 6 De gyakorlatilag csak 1810 és 1826 között szorították végleg robotra Kapuvárt és Gartát. Akkor azonban a majorság fellendítése érdekében az előírtnál is több munkát akartak behajtani. Kapuvár népe nagy felzúdulással fogadta a viszonylag nagy terheket, melyeket más község édesörömest elfogadott volna. Az urbárium egyben a lakosok régi gyakorlat által szentesített, s az egész országra kiterjedő, a nemesihez ha-