Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A KAPUVÁRI /ÉS GARTAI/ PARASZTVISELET - Előállítás és beszerzés

tott bársonyruhát. De szüleik is hozzájárultak az árához, c/ A legszélesebb réteg, az egy-két holdas napszámosok lányai már teljesen magukra voltak utalva e téren: "apánk adott kenyeret, mink meg ruházkottunk." őnáluk már "ki hogyan dolgozott", aszerint lett nagylány és jutott egy esetleg két bársonyruhához. Kukoricamüveiési, szénarakási és főleg őszszel cukorrépabetakaritási munkát vállaltak az uradalomban. "A szegények el köllöttek menni csírázni, mikor vége lett az otthoni munkának, elmenni egy kis ruháravalót keresni." "Beledöglöttünk a csírázásba, csak ugy őtözhessünk, mint a kapuvári parasztok" - mondják. Néha még többet is tudtak magukra költeni, mint azok: "Gazdalányon kifogunk! Azok marhával, disznóval vessződnek, mi a keresetünket magunkra ározzuk." Nem kötötte őket annyira a cs-ládi vagyon gyarapítására váló törekvés, szüleik is azon voltak, hogy legalább külsőségekben, a lányuk cifra ruhájával hasonlítsanak a gazdagabb réteghez. A lányok általában "karácsonyi ruhára" gyűjtöttek. Például egy gartai fél-földmüves, fél-vasutas lány 1909 őszén csírázással megkeresett 90 koronát /a legjobb éve volt/, ebből kitelt karácsonyra a csillagos bársonyruha, "tűzött csizma" és néhány selyemkendő. d/ Még a legszegényebbek, az uradalmi cselédek lányai is, akiknek pedig keresetük nagy részét haza kellett adniuk, legalább egy ujjast csináltattak bársonyból /és selyemszoknyához viselték/. "Télen magamra kerestem, nyáron meg a családra. Bársonból még e» réklit vehettem, de má* szoknyát nem engedett édesanyám, monta, az már nem terád való! Akkó is ugy vót, a gazdalányok kiváltak a szegényektől." - A kapuváriak inkább a gyomrukon takarékoskodtak, csakhogy földet szerezzenek, lányaik pedig pár évig azért koplaltak, küzdöttek, hogy a drága, divatos ruhákat megvehessek: amikben aztán asszonykorukban is pompáztak. Csúfolták is őket a hövejiek - akik örültek, ha volt mit enniük!-, hogy milyen "zsugrisok", nem adnak az evésre. Csak fölkötik a kötényt, tesznek bele egy kis kenyeret és almát, azt eszik