Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

"hátulhasitott ing": 272. o. "horgas csizma": talán görhe szárú csizmát jelent. A népnyelvben több adat van a horgasnak 'görbe' jelentésére konkrét és átvitt értelemben is. Alapszava, a horog ismeretlen eredetű. "Tulajdonképpeni jelentése 'félkör alakú hajlás', illetőleg 'félkör alakban hajlitott tárgy' lehetett." /Benkő L.

: 1970. 146./ hosszuing /női/: 273-274. o. "höveji varrás": 84. o. "hövejvarrott": 84. o. és: »Hövejen himzett» "hüppögd" « "puppogd", 1. ott. Ez a ritkább elnevezése. Hangutánzd eredetű szdcsalád tagja, 'dagadó, puffadd' jelentéssel /Benkő L.

: 1970. 169./. ingfélék: 271-274. o. és 277-278. o. férfiing, T-szabásu: 120-121. o., galléros: 272-273. o. "kézelős ing": 277-278. o. mellévarrott ujjú ing: 121. és 271-272. o.

368 női ingek, hosszú: 273-274. o. rövid: 121., 271. o. és 274., 277. o. - Ing szavunk /1372/ ismeretlen eredetű /Benkő L.

: 1970. 214./. "iszpián": zsindrnak vald teveszőr, gombkötőknél. Vö. Bálinx JS*: 1957.: "iszpahán

, iszpahám /-ot/ fn 'vékony, gyapjuszerü fonál* /gombkötő szakma/" "jánkli": 282-283. o. A Kisalföldön általában a vékonyabb, szegényesebb férfi ujjasok neve. Nyelvjárási szd. Bajorosztrák eredetű /Benkő L.

: 1970. 259./. kalapfélék: 125., 289-290. o. "pörge kalap": 289. o.

386

"

388 - A kalap szd valdszinüleg magyar fejlemény. Elvonással keletkezhetett a kalapos süveg kifejezésből /Benkő L.

: 1970. 320./. "kanór"; 71. o. A délvidéki Ittebén is viseltek "kanéros szoknyát". MNA