Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

"gyürü": 300. o. - "Csuvasos jellegű ótörök jövevényszó." /Benkő L.

: 1967. 1141./ "habgyöngy": teklagyöngy "habos":

Bárczi G. - Országh L.

: 1959-1962. szerint 4. jelentése: "Olyan<ruhaanyag, ruha,> amelyen a fény visszaverődése következtéhen a diszitések, rajzok, vonalak, minták hullámosan fénylenek." - A habzó 'hullámzó'-t jelent. Alapszava, a hab az uráli korból ered. "A magyarban eredetileg 'hullám' jelentésű szó érintkezésen alapuló névátvitellel lett a vizhullámok taraján képződő tajtéknak, majd jelentésbővüléssel más hasonló szerkezetű anyagnak a jelölőjévé" /Benkő L.

: 1970. 7-8./. A tárgyait népi szóhasználatban azonban az eredeti jelentés él! hajviselet, férfi: 154-155 o. lány /befont haj/: 156-159. o., 306-307. o. halott viselete: 209-210. o. hamis ujj: 274. o. "hamuka": pirosas, lilás szin. Szanyban is ismert ez a szó: "hamutarka, hamukás, hamuszinű". "hara": régies, jelentése: "1. Szőrből szőtt, durva, vastag szövet, posztó. 2. Ebből rendsz. kezdetleges módon összetákolt kámzsa- vagy zsákforma ruha." /Bárczi G. - Országh L_.: 1959-1962./ - A Kisalföldön több helyen neveznek igy zsákot, zsákvásznat. "Nagy területen elterjedt nyelvjárási szó." Eredete szerint vándorszó, a "magyarba többszörös átvétellel kerülhetett az oszmán-törökből, a szerbhorvátból és a románból" /Benkő L.

: 1970. 52./. "harakötény": 57. és 265. o. "hararuha": 262. és 265. o. harisnya: 292. o. A magyar szó az ukránból ered /1470/. /Kniezsa I.

: 1955.; Bárczi G.

: 1958.; Benkő L.

: 1967. 5960./ harisnyakötés mintái: 66-67. o. "harizsnya": harisnya haskötő: 127-128. o.