Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

- népviseletet utánzó magyar uri divatú ruha és ujj formája után történó megnevezés /Bakos F.

: 1966. 116./. "diszzsebkendő": 296. o. "dohányos püntő": 268. o. "dómán": 123. és 283. o. A dolmány oszmán-török jövevényszó /1405/. Alakváltozatai magyar fejlemények /Benkő L.

: 1967. 657./. "dölin": "delén /1910/ /delaine f /dölen//". "Francia eredetű, valószínűleg német közvetítéssel ... korábban gyapjúból készült kelmére vonatkozott,ma pamutszövetet is jelöl. A jelentésváltozás a kelme könnyűsége, vékonysága alapján történhetett." /Benkő L.

: 1967. 608./ "drukkol": 63. o. "Drukkol

: 1901: 'kézimunka alapanyagán előnyomást végez' ... Német eredetű szócsalád" tagja, a drucken

ból /Benkő L.

: 1967. 680./. "ellábas": "egylábas", a lábbeli, amikor külön jobb és bal lábra szabott darabokból áll a pár. "ellenzés nadrág": 1. a nadrágféléknél előke, gyermek: 278-279. o. férfi: 279. o. női: 279. o. élővirág, élő növényi disz: 68., 302. és 303. o. érem: 300-301. o. érmelegitő: 274. o. esküvői viselet: 202-203. o. "ezüstvirágu kendő": hasonló az "aranviráguhoz", csak arany helyett ezüstszínű fémszállal van átszőve. Ritkább. "fapapucs": 125. o. farkendő: 256. és 258. o. farpárna: 276. o. "fehértarka": fehér alapú, szines mintázatú kelme, többnyire batiszt. /Ilyen összetételekben általában az alapszint jelenti az előtag./