Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

járt. Ha mégis felvette, szőrével kifelé illett viselni; szőrével befelé forditva a fázós öregeknek volt előjoga hordani." 50.: "Régebben a mentét, nemtelkit

, ujabban a rokkot csak panyókára vállravetve viselte a legény a lajbi fölött ... Legénynek, fiatalnak ugyanis szégyen fázni." 479o Vitnyéden újévkor, amikor fehér ruhában kellett templomba menni, csak egy "slingelt" fehér alsó ing volt a lányokon és afölött egy fehér "totya" batisztból. Melegitő blúzokat, ujjasokat "nem lehetett vóna alávenni, meg^óták vóna, hogy miien fagyosak vagyunk. Fiatal asszonynak se. Mikor lett nekik gyerektyek egy-kettő, '' jobban felőtöztek, jobban fáztak. Fiatalnak nem szabadott fázni." - Szanyban a XIX. sz. végén a fiatal asszonyoknak "mikor vizkereszt vót, mindig esz szál rékli vót a kezeken." - A palócoknál "a fiatalok téli ruhát általában nem hordanak. A leányok, menyecskék egy szál blúzban járnak, s az egész misét végig didergik." /Nyáry A.

: 1908. 131./ - Másutt meg kimondottan ingvállban kellett járniuk a lányoknak télen is, pl. Litzelsdorfban /Harter

, H.: 1957. 176./. Szakácsi Csorba J.

: 1857. 90. irja, hogy Somogyban "Vannak helységek, hol legnagyobb télben is könyökig érő ümegben, meztelen karral, vállal fűzött derékkal, ...összetett kezöket nagyobbacska kendővel takarva mennek templomba, 's a' hosszú prédikáczió alatt is meg nem fázni ifjúság feladatának hiszik." Az ujabb tipusu ujjasos öltözék csak idősebbeknek járt. Karádon 1962-ben közölte egy 55 éves asszony, hogy azt hallotta, községükben "régen a lányok cipőben, de harisnya nélkül, rövidujju dudos ümögben és csak vállkendőben mentek télen is a templomba. Egész kék lett a karjuk, de ők azt mondták, hogy nem fáznak." •r