Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

439. Faragó Sándor szives szóbeli közlése szerint a kapuvári plébánia levéltára őriz egy ilyen adatot. - Ilyenféle tilalmaknak másutt is volt foganatja: "Számos régies gyermek hajviselet a tanitók tilalma miatt múlott el" /Fél E. ; 1963. 9./. - Szanyban nem történt felső bea­vatkozás, de ott is az 1910-es években ment ki a divat­ból a cifra hajfonás. 440. Ujváryné Kerékgyártó A. : 1937. 63. 441. Podmaniczky Zs. : 1943. 7. 442. ü.ivárvné Kerékgyártó A. : 1937. 65. 443. Ujváryné Kerékgyártó A. : 1937.63. 444. Ludvikova. Li. : 1957 . 89. 445. Hangsúlyozza Bella L. : 1896. 419. is. 446. Fél E. : 1942. 109. 447. Szanyban már 1923-ban született fiún is különös volt 3­4 éves koráig a zubbony. Egy asszony meséli, hogy ami­kor fia először kapott nadrágot és kiment az utcára, meglátta a szomszédban lakó pajtása és csodálkozva fu­tott anyjához: "Édesanyám, hát a László Feri gyerek?" /= fiu, mert addig lánynak hitte a zubbonya szerint/. 448. Zerpák A. : 1855. 21. 449. Szanyban volt egy ilyen mondás: "Simon, Júdás, - jaj, teneked pőre gatyás", mert ott ősszel még Simon Júdás napján is gatyában jártak. Tavasszal pedig májusban kezdték viselni, "amikor elvetik a kendermagot". 450. Karádon a századfordulón sem viseltek gatyához kötényt, csak nadrághoz. 451. SoprML: 1780-tól. 370. 452. Csornán csak egy "vicces asszonyt" emlegetnek, aki /pruszlikos/ pendelyben kapált, sőt vásárra is ment. Különben csak alsóruhaként hordtak pendelyt Csornán. 453. A vitnyédiek cséplés után a Kardos patakban szoktak fü­rödni. A férfiaknak is és a nőknek is kialakult, meg­szokott, külön fürdőhelyük volt. A nőkön ilyenkor csak egy "hátulhasadékos alsószoknya" szokott lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents