Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

tennahte entstehen. Auf dieser Entwicklungsstufe steht die "henklate Interfoit" der Wischauer Sprachinsel. Das Oberhemdchen dagegen kann nach unten wachsen, so dass es die Taillenmitte erreicht und hier durch Schürze und Hock mit eingebunden wird." 367. F.,: 1840. 49. 368. A mellévarrott ujjú ingek hazai változatait Falotay G.

; 1931. gyűjtötte össze. A kapuvári ing beletartozik a nyakkivágás körül és az ujjak alsö végén ráncolt, de széthúzható /rögzitétlen ráncu/, madzagbefüzéses ingek csoportjába. Ez a szabásforma megtalálható Heves és ílógrád megye palócainál, Temes és Fehér megye szerbjeinél és Pozsony megyében. De egyik közölt szabás sem olyan egyszerű, mint a kapuvári. A szabás eredetéről igy ir Palotay G.

: 1938. 14-15.: "A XVI. századi Európa ruhatárába, ugy látszik, Kelet felől került ez a szabásforma, - a mi uri viseletünkbe pedig kétségtelenül nyugat felől érkezett." ... "egyhelyütt mint a szomszédos népekével rokon viselet egyik tartozéka, a szomszédok ruhájával együtt jött be, másutt viszont, /ahol ugyancsak az egész ruha jellege, s az ingen kivül más ruhadarab is erre mutat/ csaknem bizonyosra vehető az "alászállás". Minden egyes esetben tehát nem az ingszabás egymaga, hanem a többi ruhadarabbal együtt az egész viselet megjelenési formája, avagy más esetben az ingen levő diszitmények mivolta és elrendezése derithet világot az ingszabástipus eredetére." ... "többfelől hozzánk került s vidékek és időpont szerint különböző eredetre visszavezethető jelenségnek gondoljuk a nevezett szabásformát is." - A magyar mellévarrott ujjú ingről ezt irja Gáborján A.

: 1969. 20.: "A házi kendervászonból készült ing szabása azt a reneszánsz formát mutatja, amely általánosan a XVIII. század végén, a XIX. század elején került a magyar parasztsághoz. Eredetileg hosszú ujja vidékenként előbb vagy később, de végül mindenütt rövidül."