Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

247» Hazánkban és a szomszéd országokban is többfelé elterjedt ezeknek a cseh gyártmányú ruhadiszeknek hasonló aJLkalmazása. 248. A höveji himzés eredetéről Soproni E.

: 1940. 157.: "A ... hövejinek ismert fejlettebb himzés ősöltéseit mintegy 120 évvel ezelőtt - állitólag - egy Horváth Borbála nevü höveji lány Barbacson tanulta meg és vitte haza Hövejre." - Más időponthoz és helyhez köti a himzésfajta eredetét Horváth R.

: 1964. 1.: "Ivánkovics Józsefné szerint nagyanyja, Horváth Borbála 1849-ben a Pozsony megyei Pusztasomorján volt libapásztor és ott látta ezt a himzést, s mikor hazajött, készitett magának hasonló öltéstechnikával és mintával, mint aminőt ott látott, egy kötényt. Rövidesen azután három leánypajtásának is készült némi módosítással hasonló kötény... ezzel egybeesik a kapuvári népviselet kialakulása... Igy azután rövidesen piaca is lett az újmódi hímzésnek." Fél Edit szives szóbeli közlése szerint a pozsonyi Izabella Háziipar nevü szövetkezet lehetett a kiindulása a höveji hímzésnek is. Csornán is feltehetőleg sokan annak a szövetkezetnek a készítményeit vehették. - A höveji hímzésről készült legújabb és legalaposabb tanulmány: Kovács M.B.

: 1971. 249. A hövejiek más község számára általában nem készítettek himzést testi, hanem csak ágyi ruhára. 250. Horváth R.

: 1964. 32. 251. 1920 előtt Vitnyéden is volt egy asszony, aki kendőrojtot tudott csinálni. 252. SoprML: 1713/b bevezetés, XXII., XXXIV. articulus. 253. SoprML: 1713/a XI. articulus. - Általános megkötés volt ez, pl. Nagykőrösön is találkozunk vele: "A szabóknak tilos volt ruhát bőrrel prémezni vagy bélelni, mivel ez a szűcsök hatáskörébe tartozott." Horváth Z.

: 1943. 88. 254. SoprML: XIX. sz. második fele/a;- Drinóczy Gy.

: 18301847. 532: Csornán 11 szabó volt akkoriban /de ezek közül több biztosan papi szabó/.