Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

... különössen kedvelik." Ez megfelelhet a rábaközi rásaszoknyának. Ez a "félgyapju" nem szokott házi készitésü lenni. Az 1840-es rábaközi leiráshoz /F__,: 1840./ hozzáfűzi Kresz Mária /1956/b. 162./: "/Tévedés lehet, hogy házi készitésünek minősiti a régebbi "rázsa"-szoknyátj a rázsa félgyapju anyag, amit a felföldi posztósok is készítettek és régi kereskedelmi cikk volt a nép között.../" - Sárközben nemcsak a kelme, hanem a belőle varrt szoknya is készen vett termék volt. Kovách A.

: 1907. 79-80: "A régi időben rokolya helyett szoknyáknak nevezték azokat a női ruhadarabokat, miket szines szövetfélékből a női-ruhaszabók készítettek és vásárokon árultak. Leginkább az úgynevezett r á s a - szoknyákat vették, a melyek vastagabb piros, zöld vagy kékszínű szőrkelméből valók ..." - Korábban is valami finomabb, urasabb kelmére utalhatott a rása elnevezés, pl. egy iáramaros megyei tilalomban, 1696-ban: Szabó I.

: 1948. 111.: "a parasztember semminemű posztóköntöst viselni ne merészeljen, ... a szolgálóknak pedig a rásaköntöst ... is le kellett tenniök." 102. SoprML: 1780-tól. 13: ilyen adalékot nyújt 1785-ből: "a folyó Vizekben következni szokott kender ásztotás telylyességel el tiltatik, hanem ásztotassék az, valamelly különös tovakban mellek az helységektül valamennyire távulabb esnek." 103. F___: 1840 . 49. 104. Kiss S.

: 1823. 66.: "Nem lehet még el halgatnom, a Soprony Vármegyei köz rendű népnek azon chronologiai jegyzéseit, a mellyeket másutt is gyakran lehet hallani Magyarok között. Igy p.o. hallani ... Fejérszemélyektől: Kendermosáskor, magos kender növé skor." 105. KRM: 1812. 106. KM: 1826. 107. KRM: 1850. 108. KRM: 1841.