Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

lami virág, kitűzték; tavasszal pl. "ómavirágot" /almavirá­got/. Szekfüt főleg a XX. sz.-ban szeretnek viselni. A lá­nyok mellükre tűzik a melltüvel /35. ábra: a fehér vállken­dős nagylány/, férfiak néha a kabátjukra. Menyasszonyi csokruk korábban csak iparosoknak volt, parasztok csak az 1940-es évek óta vesznek /54. ábra/. Művirágok Virágokat és növényi elemeket utánoznak. Bucsui korona , "celi korona", női Fehér mirtuszbogyókból képzett kis korona, melyről kétoldalt világoskék szalag lóg le 30-40 cm hosszan, üária­cellben a bucsun minden lány vett ilyent és aznap a fején viselte, hajcsattal feltűzve /56. ábra/. A XIX. sz. második felében és a XX. sz. első évtizedeibon élt ez a szokás. Kerek koszom , "tornyos koszorú", női Fehér mirtuszágakból képzett, teljes gyürüalaku ko­rona. Eleje felemelkedő, ott kb. 20 cm magas. Apró, fehér selyemvirágok is vannak benne. Hátul csokorra kötött fehér szalag lóg róla derékig. Emlékezet óta kb. 1920-ig ilyen volt a menyasszony fejdisze. Az ilyen koszorú divatjának u­tolsó éveiben már fényképezkedtek is benne, délelőtt, az es­küvő előtt. - Ilyent adtak menyasszonynak öltöztetett halott lányra is. Hasonló, valamivel kisebb volt a "nyoszoló" /koszo­rúslány/ és az elsőáldozó kislány koszorúja. Félkörös koszorú , "félkoszoru", "bokréta", női Félköralakba hajlitott fehér mirtuszág, néhány szál ezüstös rezgővel /"buzakalásszal"/. Leginkább hajba tű­zik. Az 1920-as évek óta ilyen a menyasszony fejdisze /53­54. ábra/. A fényképészhez és az esküvőre meg a lakodalomba teszi föl. Hasonló a "nyoszolóé'', de abban pár szál kék nefe-

Next

/
Thumbnails
Contents