Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

tizeddel tovább. Ványolt csizmát férfiak az 1920-as évekig, nők az 1930-as évekig viseltek. Nyelves oldaltvarrott csizma

, "nyelves ódalvarrott csizsma" Szára oldaltvarrott. Feje külön szabott, nyelves formára, mint a hátulvarrott csizmáé szokott lenni /1. 108. ábra/. Általában külön jobb és bal lábra vald. Sarka "rakott", alatta vas patkd. Főleg az ünneplők szárát szegi bőrzsindr és disziti bőrrdzsa. Eleinte gyerekek viselete. Férfiak az 1920-as évek elején kezdték viselni ünneplőnek és a ványolt csizmájuk hétköznapi lett. Nők az 1930-as évek elején kezdték hordani. Ők eleinte géptüzéssel kedvelték. "Piros eresztéket" 1940-ig is varrattak bele. Férfiaknál az 1950-es, nőknél az 1960-as években ment ki a divatbdl. /511 Hátulvarrott csizma

r "hátulvarrott csizma" /108. ábra/ Az első világháború után eleinte ványolva készítették. Tartdssága miatt kedvelt volt köznapi csizmának. Külön szabott fejjel az 1940-es években jött divatba a férfiak körében, és az 1950-es években a nők körében. CipőNői, nyári lábbelik. Kivágott cipő

, "kerített cipő" /110. ábra/ Bőr, kisebb lányoknak fekete, nagylánykortdl piros. Karimájába körül zöld "szőrkötőt" húztak, szíjba belefoglalva és elől összekötötték. Sarka fa, bőrrel bevonva. Alatta sárgaréz patkd. "Forgatds." Orrát az első világháborúig szalagokkal díszítették /41. ábra/. A III. sz. közepe őta bizonyára viselik. Csak ünnepi. Asszonyok addig hordták, mig nagy lányuk nem volt. Kb. 1920-ban ment ki a divatbdl, szegényebbek valamivel tovább