Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

A gyerekeké 2-3 éves kortól 6-7 éves korig: felhajtott szélű, zöldes, "ecetszünü". Körül zsinórral, melybe e161 lúdtollat tűztek és hátrahajtva hátul levarrták. A századfordulón hétköznap is viselték. Fiatalok 1910-20 között viseltek lapostetejü kalapot, zöld, szürke, drapp szinben. Eleinte a sapkával szemben ez volt a köznapi fejrevaló nyáron. Később már nyári ünnepen is kalapot viseltek. Öregek 1940-ig viseltek fekete, selyemmel bélelt, lapostetejü kalapot. Annak vizszintes karimája 1-2 cm széles selyemszalaggal szegett. Felső részén 6-7 cm széles fekete szalag fut körül. Az 1930-as évekig "szélkötőt", "szélzsinórt" is tettek rá, hogy a szél el ne vigye a kalapot /kivül, a szalagról kiinduló fekete selyemzsinór, amit a kabátgombra hurkolnak/. - Kisebb tollat is tűztek a kalapra. Szalmakalap

, "szájmakalap" Szalmából fonott. Lapos tetejű, fekvő karimájú. A XI. sz. elejéig nyári munkához viselte sok felnőtt férfi. Fé_sük A női hajviselet szerkezeti elemei. Hajlottságukkal követik a fej formáját. Nagy fésű

, "görbe füsü" Szaruból készült. Kb. 15-20 cm hosszú, 6-9 cm széles. Sok, vékony foggal. Emlékezet óta kb. 1930-ig ilyennel szorították le a kislányok haját, majd hajpánt, "rájf" váltotta fel. Kontyfésü

. "füsü, kontyfüsü" A III. sz.-ban szaruból készült, kb. 8 cm hosszú, szélessége is kb. annyi. 6-8 foga Ívelten helyezkedik el. A IX. sz. elejétől kezdve többnyire bádog. ívelt keretének átmérője 9-10 cm. Haj tűből készült fogainak hossza 6-7 cm /104. ábra/. Az asszonyok haját, kontyát rögziti, akárcsak a "kis