Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

Az 1930-as években kezdték varrni gyolcsból; lányoknak tánchoz, fóleg gyöngyösbokrétás alkalmakra. Lábszárát csipkével diszitették. Ugyanekkor a napszámosok télire varrták, "pargetból" ós a szárát "slingelték". Az inget általában kivül hagyják, kisebb lányok szokták csak beletúrni nagy hidegben. Gazdagabbak kislányoknak kötöttek is vagy damasztból varrtak bugyogót az 1940-es években. Ellenzős nadrág

, "ellenzős nadrág", férfi /43., 46. ábra/ Szabását a 97. ábrán adjuk meg.^ Emlékezet óta alsónadrággal viselték. A XIX. sz. eleje óta általános téli viselet. Divatjának multáig, az 1920-as évekig az ünneplő mindig posztó, bélelt. Szine világoskék, sötétkék, majd fekete, mint a dolmány. Disze mindig egyszerűbb, mint a doLnányé, a XX. sz.-ban már csak zsinóros. Kisfiúknak "ciberén" vagy más olcsóbb szövet. Ujabban "ördögbőr bársonból" készült. Hétköznapra olcsóbb posztó vagy szövet. A XIX. sz.ban még vászonból is készülhetett, később csak a kisfiúknak volt festett vászonból. A legszebb nadrágokat nyári ünnepre is felvették a XIX. sz.-ban is. Gombos csizmanadrág

, "furugla nadrág", egyenesszárú nadrág, pipaszár nadrág", férfi /35. és 53. ábra, szabása: 98. ábra/ Elöl gombolós. Hétköznapra "gerezdes bárson", ünnepre posztó, szövet. Csak fekete. Az ellenzős nadrág viseletét váltotta fel. Csizmához máig ezt a szük nadrágot viselik az öregek és nem a "pricsesnadrágot" /amivel szemben elnevezéseit kapta/. U. Jfeirevalók Fei kötő

, gyermek

, "fejkötő" /34., 39., 101. ábra/ Folyásnak és karonülőnek ünnepre,ujabban hétköznapra is alsó és felső fejkötője is van.Az alsó gyolcsból készült,