Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)
FÜGGELÉK
vasárnap este. Szegényebbek az első világháborúig, gazdagabbak az 1930-as évekig viselték. Bevarrott uJ2u_ingek_ Hátulhasitott ing , "hasadékos ümög", "kis ümög", gyermek /72. ábra/ Az ábrán bemutatott szabás ritkább. Többnyire egyszerűen bevarrott ujja van. Igy azonban jobban rá lehet húzni a gyermek karjára. Nyaka kötőházzal összehuzós. Gyakoribb szabásában is csuklóig érő az ujja. Pálhája nincs. Nyakában hátul kötővel csukódik. A sokszor külön felgombolható széles nyakfodrán fehér "kivarrás" vagy szines "margitdisz" szokott lenni. Anyaga mindig gyolcs. Pólyáskoruak máig viselik. Zubbony alatt, nyakfodrát kivül hagyva 2-3 éves korig viselték fiuk-lányok /34. ábra, az ölbelin/. Nvakas ing , "ümög", férfi /41., 51. ábra/. Vászonból készült változatának szabása a 73. ábrán látható. A III. sz. végén lett általános ez a szabású ing. Derék szélesség és ujja bőség egy teljes szél: vászon esetén 60 cm, gyolcs esetén 80 cm. Nyaka, kézelője gombolós. Elejét "mizlik" diszitik. 3-4 éves kortól viselik a fiuk zubbony alá. Majd naarághoz vagy gatyához, alját mindig bekötve. Nyáron, mezei munkához nem is vettek fölé mellényt. Tiszta vászonból valót viseltek a szegényebbek hétköznap. Mezei munkához a IX. sz. első évtizedeiben is felvették /ilyen célra as 1930-as években már csak hátfoltos szabással készültek váazoningek/. A XII. sz. végéig ünnepen is viselték, pamutos vászonból; mellén, nyakán, kézelőjén piros-fehér hímzéssel. Gyolcsból való változatának gallérja is szélesebb, pálhájs nagyobb. Korábban gyermekek számára készült, de em-