Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

Közvetlenül az alsd ing fölé veszik, annál jóval hosszabb. Sokszor belevarrják hátul a csipópárnát. Ujabban zsebet varrnak a kimenőre, pénznek, zsebkendőnek. Emlékezet óta viselik, 11-12 éves kortól, felnőttes női ruhához. Asszonyok máig viselik. Ilyári hétköznap ujjas ing fölött felsőruha szerepű, köténnyel. Kislány alsószoknya, "alsószoknya" Felső részének szabása a 65. ábrán látható. Szoknyája 2-3 szél; pár centiméteres "bábbal" csatlakozik a felső részhez és szintén hátulhasadékos. Anyaga "sifon" vagy "tarka". Mellrészén kantáralakzatban "margitdiszt" vagy hasonló diszt helyeznek el. Alján "kivarrás" /40. ábra/. Ujjas kising fölé, zubbony alá hordták az 1940-es évekig. 10 óv körüli iskoláslány kettőt is fölvett ünnepen. Nyáron fiuk is sokszor csak egy ilyen szoknyában Jártak hétköznap. Fiu aelleskötény

. "melleskötén", "férfigyerekes kötény" /66. ábra/ Egybeszabott, vállon gombolós szoknyaféle. Anyaga "tarka", többnyire csikós. Esetleg kis zsebbel ellátott. "Ubbon" fölött viselték iskoláskor előtti fiuk, az első világháború előtti egy-kót évtizedben. Zubbony

, "ubbon", "szoknya", gyermek Felső részének szabása azonos a kislány alsószoknya felső részével /65. ábra/, de ujja is van, aminek szabása a 67, ábrán látható. "Bábbal" csatlakozik hozzá a 2-3 szél kelméből varrt szoknyarész, mely korábban "türáncos" volt, 1920-30 óta általában "laposráncu" /40. ábra/. Térden alul ér. Mellére gyakran kantárforma diszitóst varrnak, közé be szoktak toldani egy négyzetalaku darabon húzott kelmét, az a "bögye, böggyentője". Hétköznapra nyáron "tarka", télen "parget". Fiuknak inkább sötétebb szinü, gyakran kékfestő /34. ábra/. Ünnepre