Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

ÖSSZEFOGLALÁS

vitnyédi nép ruházata eltérően alakul. A kapuvári viselet egyedülálló lesz a maga nemében. A környékbeli és a máriacelli búcsúkon a szanyiak szerint már csak "a patonaiak és a kapuváriak vótak parasztosak". A ruházat előállitása egyre jobban specializálódik. A himzések Hovejen készíttetése ebben a korszakban a legjellegzetesebb. A férfiak nadrágos öltözéke hamarosan fekete lesz. Most már a férfi viselet polgárosodik gyorsabban,mint a női. A hagyományos női viselet megváltozik. A drágább, "bokrosabb" öltözéket viselőket már "elmaradiasnak" kezdik mondani, ezért a gazdák lassan engednek merevségükből. A divat irányítása a napszámosok kezébe kerül, az egyszerűbb ruha lesz az ideál, és a "lekötős" viselet a "szolid". A "bokros inges" öltözködés is egyszerűsödik, pl. a vállkendővel viselt "régi puruc" helyett a "magyar puruc" jön divatba. Lassanként a szó szoros értelmében vészit "szinességéből" a viselet. Egyre inkább a szolidabbnak tartott "barnább" "szineket kedvelik. A belső éltető erőkön kivül világi és egyházi külső erők is hozzájárulnak a viselet fenntartásához. A táncok és hagyományok ápolása mellett a viselet is fontos volt a Gyön501 gyösbokréta mozgalomban. Magára a népviseletre is felfi502 gyeinek, ismertetik, versenyeken szerepeltetik. Néprajzkutatók is tanulmányozzák a kapuvári viseletet.^

08 Ne__/edj_k_kor_zak_ a má_odik _iiá£háb£rutó_l_naj)j_ai_nki__ Az ujabb háború majd a felszabadulás jelentős gazdasági és társadalmi változásokat okozott, amelyek a viseletben is tükröződnek. Kapuvárott is több földhöz jutott a parasztság, anyagi helyzete javult. Az 1950-es évek végén a