Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)
A viselet
Mindkétfajta táncos alkalmat diszes, pompás öltözék jelöli a fiataloknál. Drága ruhaanyagok és drága járulékok szerepelnek ruházatukban, és sok a házi és specialista kérzitésü, félig készen vett elem is. Különbség a kétféle táncos alkalom viseletében, hogy a kocsmában csak a fiatalok tettek ki bokrétát magukra,lakodalomban viszont minden vendig kapott. A ma élők emlékezete előtti időkben mezitláb táncoltak Kapuvárott is /Karádon pl. még azt mondja egy 1885-ben született asszony, hogy anyja nyáron "meztéláb ment a bálba"/. Erről csak egy Írásos emlék maradt fönn, 1739-ből. Egy soDroni utazó férfiak és nők mulatozásáról jegyezte föl Kapuvárott: "valami különösség volt benne. A bőrduda hangjára mezitláb táncoltak a parasztok, francia módra. A kocsmába kisebb legény, leány is elment "nézegelődni", "nem ugy őtözetesen", hanem csak életkorának megfelelően valami szebb kimenőben, de azt mondják, "sokszor táncótunk többet, mint aki ki vót Őtözve." A felnőtt legény már reggel felöltözött gatyásán, a "legfinomabb purucába". Ebben táncolt éjfélig. Akkor eljött családjának egyik nőtagja a kocsmába, hozott neki vacsorát és elhozta egy "avéttabb purucát". Éjfél után már azt vette föl. "A sikselem purucokat összeszették, papirt tettek bele, hazavitték a fehérnépek. Az után már mindenféle szinü purucba vótak." Esetleg inget, gatyát és kötényt is váltottak az éj folyamán. A férfiak táncos ruhája nagyjából megegyezik a "kóláló" ruhájukkal, azzal a különbséggel, hogy tánchoz kedveltek a köténypótló kendők és amikor divatos volt, sarkantyú is került csizmájukra. Kisebb, még nem táncos korú lány ruhája pl.: rózsaszin szoknya, fehér "rici", sötétkék vagy fekete kötény, barna, kék, piros vagy fekete, kézzel kötött harisnya, fekete fűzős vagy "kerített cipő". A nagyobb lányok ruhája túlnyomórészt fehér: a "bokros ümög", "patyolat szoknya", "tilámli" vállkendő, "hövejvarrott kötény /a kisebb lányokét