Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

mondván: "Nem megyek ki parasztszoknyába a kútra." /A "pararzt" itt becsmérlő értelmű: 'durva, vacak, szennyes'./ Sokan ilyenkor megfordítják magukon a dolgozd kötényt, hogy a tiszt'bb fele legyen kivül /más vidéken is szokás/. Az utcán "kis tisztességes visellő"-ben illik csak meg,elenni. A hétköznapi kimenőre mezővárosokban ugy látszik több gondot forditanak, mint a kisebb községekben, mert Szanyban pl. ezt mondják: "A szanyiak őtözetesebbek vőtak, mint a vidékiek. Mezőre is szebben mentek, mint az egyediek, pg- szoknyát vátoztattak és egy kendőt." - Kapuvárott a XIX. sz. végén még "a dohányos püntőbe is elmentek a falun"; a sokféle alkalom jelölése ugy látszik a viselet XIX. sz.-végi gazdagodásával jelent meg. b/ "

átmeneti kimenő

" A kimenő ruhák cifrább változata, fontosabb hétköznap és egyszerűbb vasárnapi alkalmakra vald. Olyankor veszik föl, amikor több emberrel, több ismerőssel találkozhatnak, akiknek kedvéért illik és érdemes csinosabban öltözni. /Ezekre az alkalmakra és minden ennél ünnepélyesebb alkalomra a nők a tisztább "melleses szoknyát" és farpárnát veszik föl./ Ilyen alkalmak pl.: bevásárlás a boltban, de főleg a csütörtöki hetipiacon, ha a szomszéd faluba mennek, ha utazna'':, hátköznap misére mennek. Vasárnap vagy ünnep délután is átmeneti kimenőbe öltöztek a lányok, ha az utcán játszottak. "Akkor a városba nem járhattak, csak templomba, meg délután ki az uccára tejesfazokozni. Az egy játék vdt, tejesfazokokat /köcsögöket/ dobatunk tiz-tizenöten lányok. Benn vdt a kövecs, zörgött." Ehhez a nyári játékhoz "dcskább kézelős ing" vagy "rendesebb sipujju ümög" fölé glott mellest vettek. A legfiatalabbak és a legidősebbek számára a vasárnap délután sétát és főleg rokonlátogatást jelent. Csecsemőkre ás iskoláskor előtti gyermekekre ilyenkor ugyanolyan ruhát adnak, mint a templomba. Ide sorolhatd öltözködési alkalmak a következő egy-