Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

te. Ü Néprajzi Múzeum Adattárának 199.195 ltsz. fényképe két gazdag kislányt, unokatestvéreket örökit meg elsőáldozásuk alkalmával. .Akkoriban - 1918 körül - a legtöbb kislánynak csak "félkoszoruja" volt, nekik viszont "körbe van" mint csak a legjobb móduaknak. /Az egyik lány apja a "legjobb gazda" volt, 280 mérő földdel./ Egyiké "tornyos", másiké "lapos" koszorú. Fátyla is kevésnek volt, mint nekik. Sok kislánynak csak egy kis fehér szalag volt a fején elsőáldozáskor . A fiuk ujabban elsőáldozásra kaptak először felnőttes öltözéket. A kislányoknál még ujabb, hogy már elsőáldoZLsra kapnak felnőttes ruhát. Az elsőáldozási koron tul is viselt zubbony egyre inkább a nagygazdák fiaira és a környéken kifejezetten Kapuvárra lett jellemző.. Az 1910-es évek elején az egyik anyát már behivatta az iskolába a tanitd, amikor elsőosztályos fia még "ubbonban" járt és megkérdezte: "Hát az Andriskája meddig jár szoknyába?" "Idáig - mondta anyja - Gyün a Kisjézuska, hozza neki a nadrágot." Ez a fiu karácsonyra megkapta már a felnőttes öltözéket. Egy másik 6 éves gyerek 1917-ben "jó tanuló vót, a tani tó izente, hogy mégis nadrágot csináltassak neki." Tehát a fiuknál a felnőttes öltözékfajtát bizonyos fokig "ki kellett érdemelni". A környék községeiben is jártak szoknyában a fiuk, de hamarabb kaptak nadrágot, mint a kapuváriak. Csúfolódtak is a vitnyédiek: "Bementünk Kapuvárrá, ott még bolondabb világ vot. Uónár Sándor festőubbonba járt leánokho!" De hozzáteszik, hogy "nagyot lóditott", aki ezt mondta. Mindenesetre emlékeznek még Kapuvárott arra az időre, amikor 12 éves korig jártak szoknyában a fiuk. Bérmálásukkor - 8-12 éves korban - ugyanúgy öltöztek a gyermekek, mint elsőáldozáskor. A bérmálásnak nem volt különösebb jelentősége. Korábban a fiuknál is, később már csak a lányoknál volt ez az esemény a felnőttes ruha viseletének kezdete.