Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)
A viselet
A férfiak kendermosáskor pl. leveszik fejrevalójukat is, "nehogy beleessen a vizbe". Munka közben általában kimelegednek és piszkolódnak is, ezért le szokták vetni az utcán. vi seit felső ruhadarabokat. Favágáskor a férfiak közül "télen is van, aki levetkőzik egy ümögre". A nők több ruhadarabjukat is leveszik, amikor megérkeznek a mezőre. Mint pl. Martoson is: "kapáláskor vagy kötözéskor a fejkendőt, kötényt és felső szoknyát leveszik magukról és abban dolgoznak, ami alatta van: a jó ruhá458 ' ban csak jönnek s mennek." Kapuvárott a századforduló idejére igy emlékeznek: "Mezőre három szoknyába mentünk, a fölsőt levetettük, kettőbe munkálódtunk." Máig is ez a szokás. Azelőtt, aki csinosabban járt, 4-5 szoknyát is felvett az utcára, de a aezőn annyira levetkőzött, hogy csak két szoknya maradt rajta. b/ Bizonyos munkákhoz több ruhadarabot vesznek fel , mint általában. Mig nyáron általában mezitláb vannak,addig a tarlón, a talpat legjobban sértő munkaterületen bocskort, papucsot, szandált húznak aratáskor. A nők nyáron általában ingben dolgoznak, marokszedéskor azonban egy uj, erős "ricit" vagy más ujjast vettek föl vagy karkesztyüt húztak, másképp "kiszette vóna a kezeket a gabona". A martosiak pl. mosáskor 459 szoktak ingváll helyett blúzban lenni. Dohányszedéskor a nők sokszor a ruha fölé öltöttek egy rossz pendelyt Kapuvárott. Cukorrépa "csirázáskor", "masináláskor" /cséplés/, épitkezésnél segitéskor, a lakás takarításakor, "vagy ha kent" az asszony /sárpadlót tapasztott/, akkor valami e célra tartogatott rossz szoknyát húzott a rendes szoknyája és köténye fölé. "Ráakasztja" a szoknyájára és madzaggal megköti a derekán. c/ Bizonyos munkákhoz, hogy a rendes ruhát kíméljék, átöltöznek rosszabb, kopottabb ruhába; a munkavégzés időtartamára egy vagy több ruhadarabot váltanak.