Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

tyolat" ingváll, egy barhent, két "fehértarka" és egy kék selyem szoknya van. Felsőtestén régi szabású, piros atlaszselyem pruszlikot visel, fölötte bordó, "aranvirágu" selyemkendőt. Köténye "csitkés" szélű, "lángszünü selem". Hajában kontyfésü. Fej"e "királszünü selemkendővel" bekötve, előbb tarkón, majd a fejtetőn megcsomózva a kendőt. /A templomban felső kendő is volt rajta, de a fényképezéshez levette./ Fülében ezüst "függő". Lábán fekete csizma. összetettebb a 44. ábra lányviselete. Alsóruhája kivarrott ujjú, gyolcs hosszuing. Fölé hamis ujjat húzott és ugy a "bokros inget". Alul egy vattás szoknya, fölötte a farpárna. Efölött egy barhent szoknya, 4-5 kemény szoknya", egy "fehértarka szoknya" és egy felső selyem szoknya, "csitkés" selyemköténnyel. Ingválla fölé élőkét, nyakára "mizlit" gombolt. Régi szabású selyem pruszlikja fölött "selem keszkenyő", derekán a farkendő. Derekán csatos". Fülében köves "függő", nyakán 5 sor gyöngy, lógó ezüstlánc, kendőjén "rostü", kezén két gyürü, zsebkendőt fog. Lábán kötött fehér harisnya és piros cipő. - A kivetkőzés utja a "bokros inges" öltözékből: az 1920-as évek végén átmeneti öltözékfajta jött divatba, amelyben /bevarrott ujjú/ "bokros ing" szerepel, de csupán az alap elemekkel, kiegészítők nélkül. Ujabb szabású pruszlikkal, vállkendő nélkül. Ugyanazokra az alkalmakra viselik, mint a teljesebb "bokros inges" öltözéket. Majd az 1930-as években a "kézelős ing" veszi át a "bokros ing" szerepét, s ezzel templomivá lesz a szükujju ing. - A kapuváriak véleménye szerint a "bokros inges" öltözék az igazi "népviselet". Aki már nem is öltözött annyira parasztosan, az is felvett néha ilyen öltözéket bizonyos seregszemle jellegű alkalmakra, pl. lakodalomba. b/ Uj jasos Egész tárgyalt'időszakunkban megvolt télies öltözék-