Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

be. Egyszerűbb, "kóláid" nadrágos öltözéket láthatunk az 50. ábra férfialakján. Inge és alsónadrágja fölött nadrágja sötétkék szövet, "puruca" sötétkék posztó, ujjasa "jánkli". Nyakravalója nincs, viszont "kóláló" kötényt kötött maga elé. Fején prémsapka, "kis reguta szalaggal". Lábán csizma. Teljesebb, pompásabb nadrágos viseletet a 43. ábra alakján láthatunk. Inge és alsógatyája fölött diszesebb a nadrágja, mellénye és a dolmánya is, mint az előbbinek. Van nyakravalója, de nincs köténye. Fején prémsapka. Lábán csizma. - A kivetkőzés utja: a századforduló óta aki elmegy iparosnak, előbb a cifra, helyi jellegű ünneplőt hagyja el. „lásodik fok, amikor ünnepre "pric3esnadrágot" vesz, de köznapra még szűk csizmanadrágot visel, mint a parasztok nagy része. Csak aztán tér át a pantalló viseletére. A kivetkőzéssel ellentétes tendencia: a XX. sz. elejéig ha egy kapuvári iparos földhöz jutott, akkor cifra, parasztos ünneplő ruhát csináltatott magának. Az 1930-as évekig, ha iparos vagy más falu beli vett el kapuvári parasztlányt, akkor esküvőre kapuvárias nadrágos öltözéket kellett vennie, és le is fényképezkedett abban, a menyasszonyával. Aki az első világháború után visszajött Amerikából és ott .ár pantallót viselt, itthon visszaöltözött "pricsesnadrágba". Ü gartaiak, akik vidéken dolgoztak és ott már pantallót viseltek, ha hazajöttek akkor vasárnaponként parasztosan öltöztek, mert "a lányoknak az köllött". B. Szoknyás Nők viselete a zubbonyos kor után, halálukig. A nők viselete sokkal bonyolultabb, mint a gyermekeké vagy a férfiaké. Ez mindjárt az öltözéktipus jellegének kérdésénél felmerül. A kapuvári női viseletet a kétrészesekhez soroltuk. Viszont itt /és általában a Rábaközben/ több olyan szoknya