Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

ti ki a gatyás öltözéket, gyakrabban csak vállravetve /41. ábra/, de sokszor felöltve. Korábban ködmön és szűr is szerepelt ujjasként. A szűrt más ujjas fölé is vették./ nyakravaló /Ha ujjas van a férfin, akkor legtöbbször nyakravaló is van. 41. és 34. ábra: az apán és a nagyobb fiún is./ Fejre: /Legtöbbször van fejrevaló. Felnőtt férfi ritkán van "kalpatlan"./ Természetesen az éppen divatos hajviselet mindig megvan. sapka /34. ábra/ vagy kalap /41. ábra/ Lábra; /Gatyás viselethez, főleg hétköznap nincs lábbeli. Gyerek ünnepen is mezitláb jár; 34. ábra, baloldali./ bocskor vagy papucs /bizonyos munkákhoz/ vagy: csizma /felnőtt legénykortól kezdve ünnepre mindig csizma van a lábon, 51. ábra/ J áruiékok

: zsebkendő /zsebben, 41. ábra/ szalagdisz a fejrevalén /51. ábra/ gyürü óralánc /51. ábra/ bokréta a fejrevalón /élő vagy mü/ sarkantyú /csizmán: 41. ábra/. - Konkrét példákat az első korszakból hozunk. Helyi adataink is vannak gatyás viseletre. 1831-ben köröztek Sopron megyében két férfit. Az egyik "mint egy 20 esztendős, Baboti megyebéli születés. ...ruhája egy fekete ködmen, rojtos gatya, széles karimájú kalap, tsizma." Másik "mint egy 25 esztendős, kapuvári megyebéli születés, ... -ruhája egy