Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

Kultúra Egyház A XVI. sz-ban Nádasdyval evangélikus hitre tért lakosság a XVII. sz, végére teljes egészében visszatért a katolikus valláshoz. /Azóta is nagyon kevés a más vallású Kaoo puvárott. / Korábban £>abot filiáléja volt Kapuvár, a rekatolizálás óta azonban önálló plébánia. A XVIII. sz-ban pedig már Babot lett Kapuvár fiókegyháza, az eddig is Kapuvárhoz tartozó Garta, Vitnyéd, Osli mellett. A XIX. sz-ban 12 plébánia tartozott a kapuvári alesperességhez. a fent emlí89 tettekkel együtt. A XX. sz-ban aztán már csak Garta és Vitnyéd tartozott a kapuvári plébániához.

9

^ Ezek az egyházi kapcsolatok párhuzamosak az említett községek egész történelmi fejlődésével, gazdasági-társadalmi kapcsolataik és viseletük alakulásával. Kapuvár a győri egyházmegye egyik esperessége, tehát egyházi központ.

91 A XIX. sz. végétől apácák ós szerzetesek is megtelepedtek a községben és erősítették a kapuvári parasztság vallásosságát. Iskola Korábban kulturális elmaradottság jellemezte Kapuvárt. A XVIII. sz. elején a megyében csak a szanyi és a kapuvári plébániának nem volt iskolája.

92 A XIX. sz. közepén 93 gyatra az iskola látogatottsága. A XIX. sz. végi gazdasági fellendüléssel a kultúra is fellendült. Sopron után a megyében itt indult először 94. polgári iskola, ahova a nagygazdák is szívesen küldték fiaikat, lányaikat; uraskodásból. De akinek elég földje volt, képzettséget nyújtó iskolába már nem engedte gyermekét, mondván: "Ne bókojj te senkinek, ne hajojj te fejet! ivlegész a magadébul is, ne tanujj!" - Apácaiskola is nyilt.

95 Kórházat, villanyt, artézi kutakat és más szociális létesitményéket szintén a XIX. sz. végén kapott Kapuvár.

yÍ5