Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

Kapuvárott - mint a magyar parasztság körében általában - a XIX. sz. második felében rövidre nyirták már a hajukat a férfiak.

436 A XX. sz. eleje óta a kisfiúk haját anyjuk nyirta, ollóval, fésű mellett. Nagyobb legények és házasok egymást nyirták. Voltak "vadborbélok", akiknek volt otthon nyirógépük, azoknál összejött minden vasárnap reggel 4-5 férfi, egy kis "borravalóért" nyiratkozni; vagy "hun egyik, hun másik helen nyirtek." Vitnyéden is hasonló körülmények között szoktak nyiratkozni kéthetenként a férfiak. Csornán is házilag nyiratkoztak, az első világháború után is. A férfiak haját kb. 1920-30-ig balról jobbfelé "elfüsülték" /50. ábra/. Az egész környéken az volt a divat: Vitnyéd, Csorna, Agyagosszergény, Fertőendréd stb. községekben is. "Ki mennyit adott a gyerekre", aszerint csinált már ilyen "frizurát" kis fiának. A halott gyereket is igy fésülték. - A hiúbb legények haját elöl hullámosra sütötték, "kikulmizták" menyecske ismerőseik. Kisfiúknak és öregeknek elöl rövid frufrut nyirták a XX. sz. eleje óta. Az utóbbi évtizedekben már csak hátrafésülik a hajukat a férfiak. Nők Hajviselet A lányokat iskoláskoruk végéig anyjuk szokta fésülni. Az után maguk szoktak fésülködni, férjhezmenetelükig naponta. Csak a cifra kerekkontyot nem készítették el minden nap. A nagylányok fontos éke a szép, nagy haj, amit még mesterségesen is szokás növelni. A Rábaközben már 1840-ben "a kurtább hajúak bele czopfot fonnak." Kapuvárról a századforduló óta ismert az a szokás, hogy menyecskéktől vett, levágott hajjal toldják meg hasonló módon a nem elég hosszú hajukat a lányok. A lány hajának hangsúlyozása egyfajta or-