Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

A görbe szabásvonalu darabok, között a korábbi ingek mellett és helyett feltűnik a kombiné. A felnőttek élőkéi kimennek a divatból. - A gyermek és női "majkót", valamint a "totyát" egyre inkább kiszorítja a -"lekötős". Megjelenik a zakószerü női "félkabát", az ötujjas kötött kesztyű, bolti bugyogók. A fejviselet darabjai a legszivósabban maradnak meg. De eltűnik a népies diszü gyermek fejkötő és a "pillangós kobak". Láb vi seiet: A nők /még kapca helyett is/ főleg bolti harisnyát viselnek. Megjelenik a gumicsizma, bolti félcipők, női körömcipők és szandálok stb. Egyedi eset, hogy az 1950es években egy öregasszony mindenféle rongyból, vattából, szőrméből akkora "mamuszt", papucsszerü lábbelit varrt magának, hogy csizmájára rá tudta húzni /kb. 40 cm hosszú/. Ezzel az ormótlan lábbelivel mele4.17 gitette nyáron is a fázós lábát. b/ A járulékok és kiegészítő elemek számbavétele XVIII. századi előzmények A Győr megyei Tápon a század végén feltűnik a sarkantyú.

418 A XIX. század első kétharmada A nőknek volt már kézbe való diszzsebkendőjük, viseltek gyöngyöt a nyakukban, a lányok szalagot a hajukban. /Karádon pl. a századfordulóig viseltek a lányok keskeny szalagot hajfonatuk tövében és széleset a végén, mint a Rábaközben is szokás volt korábban./ Élővirágot nő is, férfi 419 is kitűzött. Igen nagy művirágaiszek, bokréták voltak a kicsiny fejrevalókon. Erre utal egy kapuvári népdal is, mely a XIX. sz. közepén keletkezhetett, a "Sörház" megszüntetése-