Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

"szalag-bokra a» szattyán szinéhez legyen illesztve". Ez a tipusu lábbeli a Balaton környékén, Karádon is megvolt. A cipő is "förgatós". 1833-ban a rábaközi asszonyok közül "némelly öregebbek papucsot" is viseltek. Később már nem is történik emlités papucsról. A következő korszakok ruhadarabjai már tárgyi mivoltukban is fennmaradtak, tanulmányozhatók. Ezek részletesebb formai- és egyenkénti funkcióbeli ismertetése a függelékbe kerül. Itt csak változásukat jelezzük és a fontosabb összefüggésekre utalunk. A tágabb értelemben vett századforduló - Változatosan alakitható öltözékelemek: Főként négyzetalaku kendők tartoznak ide, simaszélüek vagy rojtosak, kicsik és nagyok. A tarkón megkötött női kendőnek a homlokig lehúzott viselésmódja lesz jellemző Kapuvárott és Gartán. A "pillangós kobakkal" együtt jön divatba, hogy ezt a kendőt sávvá hajtogatják és ugy kötik vele körül a "kobakot", hogy annak diszei látszódjanak. A diszes fejkötőhöz másutt is hasonlóan kötik föl az alsó fejkendőt, pl. Csornán, Szanyban. - A felső kendő megkötésén "láthatd a nénikék illetőségi bizonyítványa. Ha ez a ... kendő ugyanis a homlok fölött csucsosan áll, akkor kapuvári ... De ha a homlok fölött a kendő ívben hajlik le, akkor már messziről 300 megállapithatd, hogy vitnyédi." 0 A nagyméretű kékfestő és selyem vállkendők utánzása a "páros kendő" lesz. Ezzel kialakult a kendőfélék egy uj viselésmddja: a farkendő. A környéken, ahol a női csipő hangsúlyozásának tendenciája kevésbé érvényesült, nem ismerték azt a viselésmödot. A férfiak a nyakravaldt "kivágva" is viselik.