Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

- ISO "hosszabb előkötény" a divat. 1840-ben tarka mintás és hímzett fehér, vagy a kék kötény mellett "lángszinü" selymet is viseltek. A kötények keskenyek, ráncoltak, derékpánt nélkül. - A férfiak - általános szokás szerint - gatyához sem viseltek még kötényt. A szoknyafélék a század közepén hosszúak, bokáig érők , nem bővek, derékban huzották, madzaggal csukódnako Az empire divatot követően rövid derekúak, felsőrésszel, pruszlikfélével egybevarrva. Itt, a bécsi piac körzetében viszonylag korán terjedt el ez a polgárias divat. Ilyenféle szoknyából egyszerre csak egyet viseltek, csupán télen többet. A legalsó szoknyaféle ebben a korban a felsőrészes perdely /"püntő"/ volt,

JDa aminek a viselete átnyúlik a következő korszakba is. Ez a forma a Rábaközben kelet felé Csornán, Szanyban is ismert, sőt Veszprém megyében is. Párhuzamai hazánktól északnyugatra, Ausztria és Morvaország területe felé találhatók.

366 A test alakját lazán követő ruhadarabok közül az ujjatlan báránybőr suba sajátos szabásvonalu, régies darab. Ez a "bunda, décbunda" kb. bokáig ér, nem tul bő. Fekete szőrű. A bőre kivül sárgás. Gallérja egy egész fekete báránybőr, a század közepétől kezdve kisebb és szabott kerek.

367 A bundát piros irharátét, a század második felében pedig szines zsinór és himzés is díszítette- A rábaközi subák kevéssé voltak disze:jek. Viseléskor elöl összefogták magukon. Nagygazdák téli ünneplője volt, társadalmi rangjelző darab, mint országszerte. A subaviselet is megkülönböztette őket a szegényektől. Alkalmanként asszonyok is felvették a subát. - A testhez szabott testi ruhák nagy része egyenes oldalú darabokból szabott. Ingek. - T-szabásu, nyakatlan, madzaggal kötős, viszonylag szűk ujjú vászoning volt a korszak jellegzetes férfiinge Kapuvárott. I

6

y emlékeznek rá: "Pamukkötővel kötötték össze két helen, úhho' behorta a mellüket a hó, ha nem vót