Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

földről csak egy tudósítás van: 1700-ban egy utazó 'Komáromban látott pártafélét".

34 - Az asszonyok fej viseletéről nincs biztos emléke Talán uri darab lehetett a soproni liszt Ferenc Múzeum XVIII. sz. végi kapuvári fejkötője: "Kobak: ezüstfonallal átszőtt, szinesvirágu fehér selyemalapon /biztosan "sikselem"!/ sodrott arany- és ezüstfonal diszitéssel 34-2 arany és ezüst pillangókkal." - A férfiak fekete süveget viselhettek.

343 A XVIII. sz. végén feltűnik a Sopron megyei népnél a kalap is: "kitsin szerű kerekes kalap", "kisded kerekes kalap" /Felsőbük, 1790/.

344 Lábviselet. A XVIII. sz. eleji lábbelik: hosszúszárú és rövidszárú saru /női saru is/, bőr kapca, cipellő, hoszszuszáru és rövidszárú karmazsin csizma, karmazsin pa345 pucs. A sarufélék a század végére ki is mehettek a divatból. Akkor már csak csizmáról történik emlités, Tápon "Két pár uj sarkantyús csizma,"

346 Felsőbükön két férfin is "tehén bőr Tsizma" volt 1786, ill. 1790-ben.

347 A XIX. század első kétharmada Ez az időszak már a kapuvári népviselet első korszakának tekinthető. Helyi emlékek, bővebb rábaközi ismertetések is fennmaradtak, a Regélőben 1840-ben szines képen áb34Ä rázolták a "rábaközi földnép" öltözékét, s a korszak legvégéről kapuvári fényképünk is van /erről készült rajz a 41. ábra/, amelyen részben még ennek a korszaknak a viseletelemei láthatók. A szabadon alakitható öltözékelemek, gazdag, változatos használatban ismertek. Ide tartoznak a különféle kendők. Női fejkendő legkorábbi emlékei: "1 Fejjre való" /Garta, 1801/, 49 "Egy kis fejrevaló kivarrott" /Garta, 1812/.

350 Az 1833-as rábaközi leirás egyszerűen "fejruhát" emlit.

351 1840-ben már részletesen ismertetik a fejkendőféléket s viselésmódjukról akkor kapunk először képet. Az asz352 szonyok régies módon, tarkón megkötött kendője "piros