Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

A viselet le A ruházat e_lemei_önmagjukban Mielőtt valóságos, életbéli együtteseiben vizsgálnánk a kapuvári viseletet, szétbontjuk elemeire: áttekintjük, hogy milyen ruhadarabokból állt össze ez a viselete Majd ismertetjük azokat a technológiai eljárásokat, amik a ruházat /kész/ elemeit közvetlenül viselésre alkalmassá teszike le A ruházat elemeinek számbavétele a/ A ruhadarabok számbavétele XVIIIe századi előzmények A XIXe sze előtti időkből kevés, és inkább uri vagy iparos viseletre vonatkozó adatunk van Kapuvárról. Ezért idevonunk távolabbi, Győr és Sopron megyei példákat is, hogy legalább vázlatos képet adhassunk a vidék /akkor még feltehetően egységesebb/ parasztviseletéről. /Az adatok eredethelyét - a kapuváriak és gartaiák kivételével - feltüntetjük./ - Változatosan alakitható lepelruhaféléről nem maradt fenn emlék. - A test alakját lazán követő ruhadarabok közül szoknyára és kötényre van adat: 32 éves nőn "meggy szinü szoknya és fehér gyólts kötény" volt Győr-Szabadhegyen, 1783-ban.

326 - A testhez szabott ruhadarabok közül nehéz még elhatárolni az egyenes és görbe szabásvonaluakat, ezért nem is tárgyaljuk külön ezt a két szabásfajtát. Ingek. - 1713-ban a szücsinasoknak a mester tartozik "két ümeögel". A Győr megyei Tápon 1786-ban egy tolvajlási jegyzékben "Három hosszú, és két rövid asszonyi ingek"

328 szerepelnek. Tehát egy időben kétféle hosszúságú női ing