Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Közlekedés a szárazföldön

riiltek ki. A járás ütemének és milyenségének jelölésére a szigetiek a köznyelv egyébként is gazdag kifejezéseit használják: a. , ütemre utaló szavak

: cammog, ballag, ókumlál^^ sétál, megy, siet, szalad, fut, rohan. b. , Egészségi állapotra utaló szavak

: vánszorog, biceg, sántít, húzza a lábát stb. c. Egyéb állapotra utaló szavak

: szédeleg, lődörög, támolyog, tántorog stb. 2. Közlekedés lóháton

. A lóháton való közlekedés a hajóvontatáshoz kapcsolódva még a két világháború közötti években is gyakorolt volt. A vontató lovasgazdák a megadott helyre lóháton mennek. Igen gyakran csak szőrén ülték meg a lovat, vagy csak valamiféle pokrócot teritettek az állatra. Volt gazda, aki Vácott a vásárban vett fanyereg

be ült, de a fanyereg használata nem volt általános a vontatógazdák között. 3. Közlekedés szekéren, kocsin

. A falvak határában, a szántóföldi munka helyére, a tahi oldal erdőibe, Vácra, Szentendrére, Budára, Pestre vásárba, kocsival ment a szigeti ember. Hogy mennyire kizárólagos személyszállító eszköze volt a szigetnek a kocsi, illetve annak elődje a szekér, azt igazolja egy 1743-as adat, mely szerint Szigetmonostor község, a falu életében olyan rangos személyért, mint a kijelölt uj prédikátor,szekeret küldött.-^Az 1835-ös tótfalusi előljárósági feljegyzések szerint a községnek szolgálatot teljesítő lovasgazdák két vagy négy lovas kocsikkal vitték a vármegye urait tovább a faluból. Személyszállításkor kisebb módosításokat eszközöltek a kocsin. Régebben, mig csak karfás oldal volt mindég behehelyezték a vesszőből font kas

t.A deszkás oldalak elterjedése után jobb módúak féderes ülés

t tettek a kocsiba,szegényebbek csak egyszerű kapcsos ülés

t, melyet zsákkal, pokróccal teri-