Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Bevezető

A dolgozat tárgya, az anyagi műveltség egy részének vizsgálata elengedhetetlenül szükségessé teszi a földrajzi viszonyok tárgyalását. A földrajzi adottságok primer hatást gyakorolnak a kultúra egészére,de főként annak tárgyi összetevőire. Eleve meghatározhatnak települési formákat,termelési ágazatokat és módokat, s e dolgozat tárgyát tekintve; egyes teherhordási és közlekedési módokat, eszközöket.^" S bár a sziget elnevezése már önmagában is sok mindenre utal mégis szükségesnek tartom a sziget konkrét földrajzi viszonyainak, adottságainak bemutatását. Szentendre szigetet Közép-Európa legnagyobb folyója, a Visegrád alatt kétfelé ágazó és Békásmegyernél ismét egyesülő Duna határolja. A sziget területe planiméter számitások alapján 57.79 négyzetkilométer.^ Hosszúsága a középvonalat mérve 50.85 kilométer, szélessége helyenként változó .Legszélesebb a váci révnél. Tahitótfala és Pokolcsárda között,ahol 3.5 kilométer. Legkeskenyebb a sziget déli vége, mintegy 3.5 kilométer hosszúságban csupán 500-600 méter széles. Erősen összeszűkül még a Tahitótfalutól északra levő Varát siksága mellett is, ahol még a 2400 métert sem éri el. A szigetet határoló Duna ágak közül ugy nagyságra, mint az elszállított viztömeg mennyiségére nézve a váci Duna-ág a nagyobb. Hossza 31.5 kilométer. A hivatalos hajóforgalom legnagyobb része a váci Duna-ágon bonyolódik le. A váci ág átlagos szélessége 620 méter. Közepes vizállás mellett is hajóforgalomra elegendő vízmennyiséget tartalmaz. Ha Budapesten 1.5 méter a vizállás, akkor Lupa sziget alatt /ahol a legsekélyebb/ 1.7 méter. A váci ág legnagyobb mélysége 4-6 méter között váltakozik. Legmélyebb része a Horányi csárda alatt 7.6 méter. Ezzel szemben a szentendrei ág hossza 29 kilométer,3 legszélesebb helyén,Tótfalu felett is csak 610 méter. Átlagos szélessége nem több 280 méternél, s mélysége alig-alig éri el a