Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)
A sziget gazdálkodási viszonyai
lődésével. A főváros lakossága jelentős mértékben megnőtt a gyáripar fejlődése révén. A megnövekedett lakosság élelmezési gondjainak megoldása, a mezőgazdasági, kertgazdálkodási termékek iránti kereslet növekedése kedvező helyzetet teremtett a sziget lakói számára. Budapesthez való közelsége, a kertgazdálkodásra alkalmas talajviszonyok, valamint a kedvező viznyerési lehetőség, olyan adottságok voltak,melyek lehetővé tették, hogy Szentendre sziget bekapcsolódjon a főváros mezőgazdasági,de elsősorban kertgazdálkodási termékekkel való ellátásába. A körülmények folytán egy-egy korszakban egy-egy növény a többiek közül kiemelkedve, központi helyet foglalt el a termesztésben. Igy a XIX. század második felében a káposzta, a filoxera pusztitása utáni években, a századfordulón az eper, melynek folytonosságát a két világháború között a "szúrós, szőrös bogár" támadása és pusztitása törte meg. Ekkor kezdtek paradicsomot palántálni és termeszteni nagy mértékben. A második világháború után újra fellendült az epertermesztés. A kertgazdálkodás terén az árvizmentesitő munkálatok befejezése után tapasztalható komoly fellendülés. Az ármentesitett területeken biztonságosabban valósitható meg a belterjes kertgazdálkodás, s a belvizekkel való öntözés révén szép terméseredményeket értek el a kerti növények, zöldségfélék termesztésében. A piac biztositott volt. A főváros mindent elnyelő piacai serkentőleg hatottak a beinduló és fokozatosan növekvő területeket elfoglaló kertgazdálkodásra. Jól mutatja ezt statisztikai adatok tükrében a kertszerüen müveit területek általános növekedése. A növekedés minden falunál megfigyelhető, csak az arány változó:
