Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)
Összefoglalás
mok mobilitásának tulajdonithatók azoknak a kifejezéseknek előfordulása a szigeti lakosság nyelvében, amelyek határozottan egy-egy Szentendre szigettől földrajzilag közelebbitávolabbi etnikumhoz, nyelvjárásterülethez köthetők, s melyekkel a sziget lakóinak kimutatható gazdasági kapcsolata, gyakori érintkezése volt. Ilyenformán nemcsak tárgy és név Aáti/ kerülhetett át, hanem egy a szigeten már használt tárgy uj nevet is kaphatott Augzó, szakácskötény/, de az is előfordulhatott, hogy a terminológiaátvételt sajátos jelentészavar, jelentésváltozás szinezi /ókumlál/. A tárgy és a szó kapcsolata alapján is bizonyítható, hogy a szigeti lakosság teherhordó, cioekedő eszközanyagában egykor megvolt a fa rocska. A terminológia ma is él, de zománcozott vödröt értenek alatta. Mindössze egyetlen adatközlő emlékezett megbizható pontossággal a fa rocskára, s használatát a szürethez kapcsolta. 20 ^ A fa rocska azok közé az eszközök közé tartozott, melyek korán kiszorultak a használatból, illetve melyeket hasonló funkciójú bádog vagy zománcozott edények váltottak fel, mely utóbbiak megőrizték az eredeti fa edények nevét. Ilyenek: zsétár - /fa/kanna -hordd. 208 14. Gunda Béla mutatott rá, hogy a népi kultúra élő múzeumában /Gunda Béla szavai/ funkcionáló archaikus eszközök és munkamódok nem egyszer a dolgozó ember testi alkatát f egészségi állapotát is befolyásolják.^ Szentendre sziget népi teherhordását és közlekedését vizsgálva hasonló eredmányre jutottam. A szigeti falvak orvosai szerint az egykori vontatók és hajósok szinte kivétel nélkül súlyos reumatikus és izületi bántalmakkal szenvednek. A koratavaszi és későőszi hideg éjszakáknak a vizén vagy vizközelben töltése, a viz felett állandóan mozgó hideg légtömeg s olykor a hideg vízben való gázolás hatása nem mult el nyomtalanul. 15. A sziget népi teherhordásának és közlekedésének tanulmányozása fényt vetett azokra a kapcsolatokra, melyek a
