Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 14. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1969)

Dorogi Márton: Adatok a hajdúsági és nagykunsági állattartáshoz, különös tekintettel a ló, a szarvasmarha és a szamár betanítására

kétszer a hasa alá csap. A ló tudja, miért kapta, de ha ok nélkül bántják, elromlik. A lóval is fegyelmet kell tartani, mert olyan, mint az ember, ha nem fogják, elkanászodik." Lentibe megy a ló, ha nem tartják a ssárt, vasba

, ha tartják. Ilyenkor trappol. Ha aztán már alaposan bejáratták a csikókat, hosszabb utakon 12 km-t mentek trappban, utána 1 km-t lépésben. Ee ilyen hosszú trappban nem kellett szorítani. Egy-egy hosszú trapp után leszálltak egy cigarettára, addig a kocsis megdicsérte, megsimogatta a lovakat. A kocsiba általában 2 lovat fogtak be, de a magas vendégeket 4-5-7-es fogattal várták. A befogott lovak elnevezését 1. a 8-11. ábrán. _A hátaslovak be_taníj;áj3a_uradal_ma_kban Uradalmakban, nagybirtokokon mindig szükséges volt néhány hátas ló: az intézőnek, a gazdatisztnek, az ispánnak, az uraságnak, a fiának, a lányának, stb. A hátasnak való csikót 4 éves korában hozták haza a ménesről. Hátasnak meg kellett válogatni a lovakat. A rövid csfldu* és rövid derekúakat szerették. Ezek bírták a terhet, nem hajlott meg. Ezeket a hátaslovakat vagy a kocsis, vagy az arra legrátermettebb ember törte be. B.Kiss Béni püspökladányi volt prádés kocsis részletekbe menően beszélte el ennek a módját. Csekély módosítással az ő előadásában közlöm a betanítás módját. Az előadásból sok jellemző vonás tűnik ki, ami elsikkadna a tényekre szorítkozó leírásnál: 1. nap M

A ménesről hazahozott csikót bekötik az istállóba, enni adnak neki. Amikor evett, próbálják körültapogatni, simogatni, szóhoz szoktatni. Azt nem mindegyik tűri, hogy hozzányúljanak. Kb. 2 óra hosszat van a jászolon. Azután egy ö- reg ló mellé kötik

, és kivezetik a gyakorló helyre. A gyakorló hely legjobb, ha az istálló előtt van. A pálya jó 5 m