Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 14. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1969)

U. Kerékgyártó Adrienne: Adatok Bogdánd viselettörténetéhez

ján legutolsóként még "zsíros nagy körhajjal" láttak. A hosszá hajat vagy homlokközépen, vagy "félre választva" viselték és 2-3 hetenként háziollóval körülnyírták. - Az 1940es évek öreg emberei már csak nagyapjuktól hallották, hogy azok idejében - tehát kb. a múlt század derekán - Bogdándon is fonták a férfiak a hajukat. A gubához kerek, fekete "kusmá"-t vettek. Nyáron meg szalmakalap járta embernek, asszonynak egyaránt /12. tábla/. MÍg nyáron továbbra is a gatyavi

seiet járta, télen úgy 1870 táján - a legöregebbek visszaemlékezése szerint, a férfiak már "ellenzős", "szőrposztónadrág"-ot húztak. Az ehhez valót - és általában a "szőrruha" anyagát - vásárbastvették, tehát a bogdándiak a juhot inkább tőkehúsra tartották és nem ruhának valóra. Az emlékezet szerinti legrégibb szőrnadrágok bokarészén, vagy 15-20 cm-es "hasítás" volt, ezt a "hasitás"-t körülkötéssel zárták össze. A nadrágot tehát nem kengyelszeráen - talp alatt - erősítették a lábfejhez. Idővel a fehér posztónadrág mind feszesebben simult a testre, akkor volt szép, ha úgy állt rajtok, "mint cserfán-bükkfán a kéreg". A fiatalabbak nadrágján zöld, az idősebbekén fekete posztó csík volt a varrásoknál "beeresztve". Mikor a zsinórozás jött divatba, a sírna nadrágot megvették a vásárban és otthon Nagy Lackó Ferenc "agyusztálta") 1 cm széles fekete zsinórral vitézkötést varrt rá. Ez a Nagy Lackó Ferenc maga is készített - mint kontár szabó - nadrágot. Az 1880-a» években a növendék fiú bokáig érő szőrkabátot "daróc"-ot, vagy "szőrkankó"-t, "szomán"«t kapott. /A románságnál "szumán" a neve./ A szürkés fekete posztót ehhez sem helyben állították elő, hanem Kövesden, Zilahon, Bábcán? Egészen keskeny gallérral varrták. "Zsebje" nem volt, de oldalt annak helyén behasították s a fiu oda dughatta be fázós kezét. Gallérja, a zsebhasíték széle zölddel volt szegve, a veressel szegettet románosnak tartották. Amelyiknek kétfelől a comb oldalán posztóból való cifrázott csüngős sallangja volt, azt is románosnak tartották. /Volt idő, mikor szépen