Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 14. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1969)

U. Kerékgyártó Adrienne: Adatok Bogdánd viselettörténetéhez

varrták egymás mellé. A gatya hosszát a csizmaszárig mérték, de mivel a derekán egy magából visszahajtott "párkánya" volt, ennek a szélességét is hozzáadták. Ez még a köznapra hordottnál is - fiatalnál idősebbnél egyaránt - végig "szedett" volt. A "szedés"-t két sor "lekorcolás"-sal kezdték az asszonyok: a "párkány" alsó és felső szélibe fonalat húztak, azután a "párkány"-nyal együtt "hasogatták", ráncolták végig. /Csak az igen öregek jártak "szedetlen gatyában", akárcsak az öregasszonyok "szedetlen", vagy gondatlanul szedett pendelyben./ Hegen a fiatalok gatyaszárát "rojtozták". Attól függően, hogy milyen hosszú rojtot akartak, háromszorosra viszszahajtották az alsó "szél"-t, "letőzték három sorosan", a hajtott szélt "kihasították", azaz felvágták ollóval, majd kihúzták "tőzésig" a "beverő fonalakat". Ily módon, mivel az anyag három rétegű volt, háromszor dúsabb rojtot adott, mint ahány láncfonal a vászonban volt. Az öregek gatyaszára végébe már csak "kétsoros tőzés" - mai városi megjelöléssel, két oldalú azsiír - került, ezzel szegték fel, rojt nélkül. A gatya "párkánya"-ba régen "vert madzagot" húztak, de mivel ez vágta a derekat, idővel bolti "gyócs szél"-lel váltották fel. A "ráncos gatya" elé a fiatal fiúk, legények "surc"ot kötöttek. Munkára kendervászonból valót, alján kis "szedett", vagy hímes dísszel. A fiatalok ünneplő "surcá"-ra, ami általában "gyapottas vászon"-ból volt, "madaras","pávás", "szőlőfürtös" cifrát varrtak, sőt sokszor még a legény neve is rákerült. A "surc"-ot vagy 3 méteres "hímes gyócs kötő"vel kötötték meg "két csuk"-ra. A fehér vászon "varrott surc"-ot az 1910-es években váltotta fel a kékfestőből való. Az emlékezet szerinti legrégibb jellegű viselet az 1860-as évekre nyúlik vissza, amikor az emberek egy szál gatyában, ingben meg egy gubában kiteleltek /12. tábla/. Balog Péter - de a többi vénember is - csak a gubáról tud, mint egyetlen régi téli holmiról. Idegenből került hozzájuk, Som-