Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 14. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1969)
B. Paksa Katalin: A szegedi duda-hagyomány
Ig is/, elég nagy értéknek számított. Legtöbbször egy süldő malacért vették. Gyerek kezébe nem adták, a dudálást felnőtt korban tanulták, mikor már jól játszottak citerán, esetleg más hangszeren is. Csdti Gyapjas Antal /1900-ban született Rúzsában/ dudás nagyapját, Klinkó Istvánt már gyermekkorában utánozta. Céklafejet húzott napraforgószárra, ezt volt a dudafej és a sípszár. "Hónom alá fogtam, azt uj játszottam. Öt éves vótam." Később nádból készített "dudát", először három lyukkal. "Tilidudáztam, amig sikerült a hangot mögtanulni." A Szeged környékén élő három dudás közül ő az egyetlen, aki meg tudja még szólaltatni hangszerét. Idős kora miatt azonban, de különösen mivel elszokott régen a nyilvános játéktól - az 50-es évek közepétől már csak otthon, nagy ritkán, saját mulatságára vette elő -, játéka megkopott, akadozó, sokszor hibás. Bevezető-befejező formulái rövidek, szimplák, szinte azonosak. Apraját a legritkább esetben játszik. Igen keveset használja a kontrát. Játék közben viszont szívesen énekel, de a megoszló figyelem nem tesz jót a játéknak. Ld.; 2. sz. példa: ének és hangszer csak az 1. dallamsor végén találkoznak. Pintér József /1896-ban született Domaszéken/ szintén "náddudán" kezdi, játszótársainak is ő csinálja. 15-16 évesen már citerázik, sőt el is tudja készíteni, akárcsak Csóti. Pintér ügyes kezű, barkácsoló ember, kutat ás, hordót készít, egyszerűbb asztalosmunkához is ért. Ezért a többi Pintértől megkülönböztetve Kéccő Pintér a neve. 30 éves korában kezdi a duda tanulást, mestere a közelben lakó Csatló papp Ferenc, ő volt a leghíresebb dudás és hangszerkészítő a környéken. 1939-ben halt meg. Hangszerét és több alkatrészt /sípszárakat, sípokat, fejet/ hagyott Pintérre. Nógrádi Ferenc /1891-ben született Domaszéken/ többször játszott együtt Papp Ferenccel, aki dudált, ő pedig hegedült. Két hónapig tanult egy parasztembertől hegedülni, a duda játékban nem volt mestere, ágy leste el. A tanulás le-