H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

B/I. Az erdei méhészkedés emlékei 1. A müméhészet szakkönyvekre támaszkodó termelési eljárá­sairól nem irok, mert az meghaladná a dolgozat célkitű­zéseit. 2. 1961-ben például nagyszabású méhészeti kiállítás volt Zalaegerszegen, melyen bemutatták a méhészkedés történe­tének eszköz-anyagát a legrégibb kortól napjainkig. 3. Makoviczky Gyula: Nagykanizsa város településföldrajza. Nagykanizsa, 1934. 32. Barbarits Lajos: Nagykanizsa Bp. 1928. 293-296. 4. Györffy István; Vadméhkeresés Biharban. Népünk és Nyel­vünk VII. 126. 5. Páldy Róbert; Dél-Zala. Kelet Népe. 1938. IV. 24-28. 6. üo.: 26-27. 7. Barbarits: I.m. 302-311, Makoviczky: I.m. 31-33. 8. H.Kerecsényi Edit gyűjtései a Thury György Múzeum adat­tárában. Vö. Erdélyiné,Fehér Julianna: Adatok üernece­baráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához. Nép­rajzi Közlemények II. 3-4. Bp. 1957. 267-291. Molnár tíalázs: Méhkeresés és mézzsákmányolás Domaházán. Ethnographia 1957. 485. Tálasi István; Adatok a iáakony erdei életéhez. Néprajzi Értesítő 1942. 164-169. Vaj kai Aurél; Szentgál Bp. 1959. 15-30­9. Páldy: I.m. 29. 10. Gunda Béla; Néprajzi gyüjtőuton, Debrecen, 1956. 69-73. Molnár Balázs; I.m. 485-489. Tagán Galimdsán; Erdei méhkeresés Székelyvarságon. Nép­rajzi Értesítő 1941. 331-337. Molnár Balázs is azt irja idézett müvében, hogy a méhke­resés társadalmilag lenézett mesterség volt. 11. A magyar néprajzi irodalomban nem is igen találunk erre

Next

/
Thumbnails
Contents