H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

12394 jármos állatot, 7715 juhot és kecskét, 6464 1 évnél idősebb sertést, 6462 méhkast, 4352 p. köböl őszi vetést, 5649 p. köböl tavaszi vetést emlit. Egyes községekben különösen sok a méhkasok száma. Példaként emlitem, hogy Marcali 47 gazdájánál 99, Sári 23 gazdájánál 85, Szabadi 6 gazdájánál 100, Kássok 28 gazdájánál 242 kast irtak össze. Somogy megye 170l-es összeirása szerint /a csurgói, nagyatádi, szigetvári járást tartalmazza/ egyes községekben nagyon sok a méhkas, másutt viszonylag kevés.

17 Az összeirt 37 helység 588 gazdájánál igásállat, fejőstehén és növendék összesen 3467 db volt, tehát egy gazdára csaknem 6 jutott. Az egy évesnél idősebb sertések száma 2318 db. Méhkas összesen 2352 volt, az egy gazdára eső átlag tehát 4. A buzavetés összesen 6105 soproni mérő, melyből egy gazdára 10 és fél mérő, egyéb termény 4655 soproni mérő, gazdánkint csaknem 8 mérő. Az alábbiakban külön is részletezem néhány község méhállományát: Pátróban - jómődn nemesi község sok állattal - 12 családnál 94 kast találtak. Ugyanekkor Udvarhelyen 9 gazda 21 kassal, Nemesdéden 15 gazda 119 kassal, Miháldon 19 gazda 168 kassal szerepel. Az ugyancsak 17űl-ben kelt "Conscriptio processus domini Ladislai Bessenyei

1

® szerint 50 község 823 telkes jobbágyánál 1795 kast irtak össze. Látjuk belőle, hogy minden községben jelentős volt a méhészkedés, az állomány u.i. néhol a telkes gazdák számának többszöröse. Récsén pl. 15 gazdánál 101 kast találtak. Általában azonban egy gazdára 2 kas méh jut. A "Széchi Szigethi" uradalom 1702-ből származó conscriptioja

19 az alábbi képet mutatja: 11 helység 190 gazdájánál igás állat és növendókmarha összesen 552 db volt, egy gazdánál átlag 3 db, sertés 368, méhkas viszont csak 125 db volt, az egy főre eső átlag 0.7. Az őszi és tavaszi buzave-