H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

Fataj községben 14 lakos 118 kas után 236 akcset Rigol » 12 " 55 " " 70 akcset

127 Hogy az összeirt méhállomány mennyire hullámzott, az is mutatja, hogy 1570-ben Paks méhkas-adója már 856 akcse volt. Valószinüleg ugyanakkor Rigol adója 650, Böcske falué pedig 117 akcse. TJgy látszik, ezúttal eredményesebb volt az összeirás*

12

® Nagyjából hasonló a méhkasok után szedett adó más városoknál, falvaknál is* A hódoltságbeli várak raktári készletében mézet nem találtam, pedig számos adatunk van arról, hogy a falvak lakossága terménnyel adózott a török végváraknak is. A viaszt ugyanekkor több helyen megemlitik. A szécsényi vár raktárában pl. 1565 decemberében 21, a budai váréban pedig az ugyanezen évben készitett leltár szerint 95 darab viasz lt 129 volt. A budai török számadáskönyvek

130 1550-80-ig terjedő lajstromaiból a hódoltságbeli kereskedelemre is találunk utalásokat. Ez az Al-Duna tájékáról illetve a Balkánról irányult Buda felé a kedvezőbb értékesitési lehetőség miatt. A számadáskönyvekben szereplő áruk azonban a helyi szükségletet meghaladó mennyiségben kerültek Budára, ezért valószinü, hogy az ideszállitott buza, rizs, bors, méz, száritott gyümölcs, mogyoró, olaj stb. hazánkon tul talált végső piacra.

131 E számadáskönyvekben igen gyakori ós nagy mennyiségben szereplő tétel a méz. 1580 április 12-ón például az alábbi felsorolást olvashatjuk: "Dzsáfértől a nevezett hajón 30 hordó méz, 10 kila rizs 6 tömlő faolaj után gümrttk 998. Radotától és Mi haltól 30 hordó méz és 20.**Kaplama után gümrük 1100«...Alitól a nevezett hajón 2 hordó méz, 4 tömlő faolaj után gümrük 120 1/2 Hasszán basától 12 hordó méz, faolaj és más vegyes után gümrük 345."

132 A kötet áttanulmányozása során számtalan helyen olvashatunk még hordóban vagy csöbörben szállitott méz vámolá-