H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

47. Kós Károly: I.m. 163, Örösi; I.m. 229-230. 48. Gyakran egész fantasztikus meséket találtak ki ezzel kapcsolatban, melyeket a népi mondavilág jellegzetes - a vadásztörténetekhez hasonló - elbeszélései közé sorolha­tunk. Vö.: Szabadfalvi: Méhészkedés... I.m. 21. 49. Hajdú Mihály: I.m. 185. 50. Vö. Örösi: I.m. 228. 51. Ugy tartották, hogy az ilyen nehéz körülmények között hazavitt raj lesz a legszerencsésebb. 52. A szaporításnak ezzel az analógiás módszerével a legtöbb vidéken találkozunk. Magyarság Néprajza IV. 249. Vö. Kovács S. János: I.m. 20« 53. Vö. Történeti rész IV. 139. 54. Kós Károly: Méhészkedés... I.m. 163. Molnár .Balázs: Méh­keresés... I.m. 485, Szabadfalvi-. Méhészkedés... I.m. 18 55. Csaba József idézett gyűjtése 39, Szabadfalvi: Méhészke­dés... I.m. 27. 56. Sem vidékünkön, sem másutt néprajzi irodalmunkban külön elnevezést ezekre nem találtam. 57. örösi: I.m. 485-486. 58. Ez a próbálkozás azért nem járt sikerrel, mert a kaptár igen nehéz volt. 59. Lelt.sz.; 52.319.1.1-1.2. Csak addig volt használatban, amig ki nem pusztultak belőle a méhek. 60. Vö.; Csaba József; I.m. 4. 61. üajdu Mihály: I.m. 186, Szabadfalvi: Méhészkedés... I.m. 27. Kontor János: A ménekről... Sopron 1806. 31-32. 62. Vócsy: I.m. 298-299. 63. Hajdú Mihály: I.m. 186. 64. Hajdú Mihály: I.m. 186. 65. Erre utalhatunk a XVIII« századtól megjelent méhészet: szakkönyvekből is. -66* Adatközlőink gyakran panaszolták, hogy a vevők finnyá­sak, már csak a pergetett mézet akarják venni.A kasok-

Next

/
Thumbnails
Contents