H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

szerzők is általában ritkaságként emiitik a köpük használatát. Szabadfalvi azonban szól arról /Méhészkedés... I.m. 13/, hogy az Erdőháton és Szamosháton azok használata gyakoribb volt. 59. Részint saját, részint a helyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hallgatóinak gyűjtései alapján. 60« Az 5-11, 13. sz. fénykép, Szabadfalvi: Méhészkedés... 14-15. Sooder: I.m. 31. 61. Nagykanizsa környékén általában nem gondoskodnak az odúk megfelelő téli védelméről, röpnyilását nem szűkítik el, ezért a méhek gyakran megfagynak. 62. Palinban, Szentán, Berzencén volt ez szokásos, utóbbi helyen még ma is találunk odúkat ilyen helyzetben. 62? 64 kép. Vö. Linnus: I.m. 128, 192, 194. kép. 63. Lelt.sz.: 61.29.1, 52.319.1.1 - 1.2. 64. 4. kép. Vidékünkön egyedülálló az erdőből hazavitt méhlakás ilyen elhelyezése, annál is inkább, mert az emiitettet nem haszonvételre tartják. 65. Györffy István; Vadméhkeresés... I.m. 126-128. Györffy István; Magyarság Néprajza II. 22. 66. Molnár; I.m. 484. Eráélyiné; I.m. 286-287. 67. Lükő Gábor; Régi méhészet Moldvában, Néprajzi Értesítő 1934. 47-48. 68. Bátky Zsigmond; Útmutató néprajzi muzeumok szervezésére. Bp. 1906. 54-55. 69. Molnár: I.m. 484. 70- Vajkai; Szentgál, I.m. 30. 71. Szabadfalvi; Méhészkedés... I.m. 13-14. 72. Volski Krzysztof; Z badan nad dawnymi technikami pszczelarskimi v dorzeczu Sanu. 73. Linnus: I.m. 51 a - 51 b ábra.