H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

resztur környékén már május elején megkezdődött az erőteljes rajzás. Hasonló volt a helyzet - de későbbi rajzással - erdővidékeinken is, ahol a dus aljnövényzet rengeteg virágport és nektárt adott, utóbbit főleg a nyári hónapokban. Gyenge alapja volt a kasos máhészkedésnek Xomárváros környékén, ahol nyári töaegvirágzás alig volt. áppen ezért ezen a vidéken tért át parasztságunk legelőször a túlságos rajzást meggátló, az egyenlőtlen hordási viszonyoknak jobban megfelelő kaptáros móhészkedésre. c/ A raizás A méhészgazda egyik legfontosabb feladatának - amint cár láttuk - azt tartotta, hogy biztositsa a méhcsalád egészcáges, szerencsés rajzását. Ennek érdekében nem riadt vissza semmiféle babonás cselekménytől, még akkor sem, ha a tapasztalat azt mutatta, hogy az eredménytelen marad. Már az első méhészkönyvekben, igy a bucsuszentlászlói és gelsei kéziratban is számos tanácsot olvashatunk a raizás kedvező befolyásolására," do a néphit is számtalan ilyent tart számon. A rajzás, "eresztés" nem érte váratlanul és felkészületlenül a náheszt. Szerencsés évben ugyanis a méhek m^r április végére, május elejére teleépitik lápjeiket, kikel fi^it.*

trá

k, uj anyát növelnek

. Megkezdődik a rajzás. Kivonu

lá.-^.r^-k számos előjele van, mondta a berzencei Dergez Bálint: "...A méhe már 3 nappal az eresztés előtt igen porzik, igen kijön és csomóban ott kint van a kas szája szólén. Már akkor jelenti, hogy ő készül kifelé. De az anya is már két nappal előbb igen énekel: tá-tá-tá mondja mindig...Mikor már a mdh indul ki rajzásba, az legalább is visz magával 1 - 1.5 kg mézet. Mert nézze, most kigyün a kasbul az uj család és annak nincsen biztos helye, ahová megy, leszáll a fára és ott van az egy hétig is /?!/. Egy erős család ereszt ki egy évben 3-4 rajt is. Az elsőt mondjuk kiereszti májusban, 5én. Akkor kezdenek már. A második raj kilencedik nap jön ki