H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

távol, hogy a mézzel, virágporral megrakodott kis méheknek ne kelljen terhükkel magasra repülniük. Véleményük szerint ugyanis könnyen "leveri őket" a szél is. Mégis előfordul, hogy főleg a kast magasabb polcra helyezik, de ilyenkor is gondosan ügyelnek, hogy szélvédett, csendes helyen legyen, ós dél vagy kelet felé nézzen. Berzencén, Palinban az odúkat élőfára, gyümölcsfára is felkötözták /37-38. ábra/, gondolván, hogy ott természetesebb környezetben vannak. 37. ábra: Fán elhelyezett köpü odu Berzencén Akinek több családja, nagy méhese van, gyakran az it egyedenként helyezi el a kasokat, kaptárakat. Ilyenkor azot vagy sorban egymás mellett, néha azonban több méterre egymástól állnak.

7