H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

35. ábra: Házilag készített, szabvány nélküli kaptár Pátróból aztán ajándékai adta unokaöccsének, aki akkor kezdett méné szkedni. Le ő már csak két évig használta, mert közben vásárolt nagy Boczónádi-féle kaptárokat, és látta, hogy a nagyobb kaptárban jobban fejlődik és többet gyűjt a család. Ezért ebből is áttelepítette méheit. Leírása: Tölgyfapallóból ácsolt és szegezett négyszögletes láda két deszkalap-lábbal. Az alsó lap közepe nyelvszerüen előrenyúlik, felette keskeny, hosszú röplyuk. Szélesebb oldalait felül megfaragott deszkaléccel pótolták. Egyik oldalát a madarak erősen kikezdték, rajta sározás nyomai. H»: 46.2 cm, Sz.: 31.5 cm, M»: 42.3 cm. Fedele: Fenyőfadeszkából csapolt és összeszegezett, téglalap alakú, tenyérnyi széles peremmel. Felső részére kátránypapirt szegeztek ugy, hogy 3 oldalát majdnem egészen, a negyediket pedig ujjnyi szélesen fedi. Tetején középen még egy kisebb kátránypapir. Újságpapírral vastagon bélelt. Kopott, töredezett, szakadozott.