H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

barna, sürü és igen jóizü. Utána ismét lefedték, remélvén, hogy beleszáll egy raj, de csak nem jött. Uj családot nem telepitett bele a gazda, mert kaptáros méhészete gazdaságosabb volt. Csak állt a kert végében a kerités mellett néhány téglán a méhes közelében. 2. A 4. ábrán bemutatott berzencei

7 és az 5. sz. ábö rán látható letenyei köptlt az eredetileg benne tanyázó méhek kipusztulása után némileg átalakították. Az előbbi belsejét simábbra vésték, magasan lévő, eredetileg kerek röpnyilását fadugóval betömték és kovásszal a fához ragasztották. Jóval lejjebb fekvő, hosszúkás röpnyilást vágtak, mely elé kis lécet szegeztek, hogy a méhek megpihenhessenek. Azért készítettek alsó kijáratot , "mert a méhek főnek szeretnek épülni." 4. ábra: MéhköDü Berzen- 5. ábra: Méhköpü Letecóről bodon , odu nyerői bodony